A judo a legelterjedtebb keleti küzdősport a világon. Olimpiai sportág, komoly hazai sikerekkel. Az egyetlen melynek mozgásanyaga tartalmazza az eséstechnikát, emellett testünket és jellemünket egyaránt formálja. Minden korosztálynak ideális mozgásforma, a kisgyermektől egészen a felnőtt korig.

Felmerülhet a kérdés, hogy mivel ad többet a judo sportág, mint a többi keleti küzdősport. Azon kívül, hogy ez az egyetlen, ami már kisgyermekkorban is eredményesen oktatható, nem tartalmaz a testi épségre veszélyes elemeket, minden izmot megmozgató gyakorlatokat és az eséstechnikát viszont igen. Az esni tudás fontosságát nem szükséges megmagyarázni. A megtanult mozgást később akkor is alkalmazza a gyermek mikor szüksége lesz rá a jeges havas járdán, a kerékpározás vagy síelés közben, az élet bármely területén. Ausztriában a kisiskolásoknak kötelező és önálló tantárgy az eséstan (a kötelező testnevelésórákon kívül). A judo edzések, versenyek, így az eséstanulás is, speciális szőnyegen (tatamin) történik. Ezek a szőnyegek préselt szivacsból készülnek, műanyag bevonattal. A tatamin minden veszély és fájdalom nélkül tanulnak a gyermekek esni, ezen kívül megvédi őket a játékok során adódható horzsolásoktól, zúzódásoktól, a gyakorlatokat biztonságosabb közegben végzik.

-Csetnek Béla judo mester-

brauntamperenagy.jpb

Braun Ákos Világ-bajnok

A dzsúdó tradícionális japán harcművészet. A “dzsú” szócska jelentése – az alapító Kano Dzsigoro megfogalmazása szerint – annyi, mint “természetesnek lenni”, “ésszerűen”, tehát a természet igazságainak, törvényszerűségeinek megfelelően viselkedni, ezekkel összhangban cselekedni. A “dó” viszont egy “tökéletesített módszert”, “szellemi utat” jelent, szemben a dzsicuval, amely csupán “fizikai művészet”.

A dzsúdó leírása: a szabály adta lehetőségek segítségével az ellenfél dobása, leszorítása, fojtása vagy karjának feszítése a győzelem érdekében. A szó szerinti fordításban ez is “lágy művészetet” jelent, miként elődje, a dzsiu-dzsicu, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy itt a “dó” módszer egy tökéletesített változata a dzsicunak.

Bár a dzsúdó elnevezést már régen, a dzsikiszinriu iskolánál is használták, jelentőségét és tartalmát mégis Kano Dzsigoro, a Kodokan-iskola megalapítója, a modern dzsúdósport megteremtője adta. Ezért talán helyesebb és pontosabb Kodokan-dzsúdóról beszélni.

A Kodokan-dzsúdó tulajdonképpen a fizikai és szellemi erő együttes kifejlesztésének leghatékonyabb módja, amely nem más, mint a rendelkezésre álló energia leggazdaságosabb felhasználása az ellenfél legyőzése érdekében. A dzsúdórendszer tehát a fizikai képzés mellett különös jelentőséget tulajdonít a szellem csiszolásának, fejlesztésének is, amely nélkül a tökéletes technikai felkészültség el sem képzelhető.

Forrás: judoinfo.hu